שאנדור ביכלר

רב הונגרי

שאנדור ביכלרהונגרית: Büchler Sándor; פילק, 24 בספטמבר 1869אושוויץ-בירקנאו, יולי 1944) היה רב, היסטוריון, פרופסור באוניברסיטה הונגרי-יהודי, חוקר יהדות שנספה במחנה ההשמדה אושוויץ-בירקנאו.

שאנדור ביכלר
Büchler Sándor
אין תמונה חופשית
אין תמונה חופשית
לידה 24 בספטמבר 1869
פילקובו, סלובקיה עריכת הנתון בוויקינתונים
פטירה 1944 (בגיל 74 בערך)
מחנה השמדה עריכת הנתון בוויקינתונים
מדינה הונגריה עריכת הנתון בוויקינתונים
השקפה דתית יהדות עריכת הנתון בוויקינתונים
לעריכה בוויקינתונים שמשמש מקור לחלק מהמידע בתבנית

ביוגרפיה עריכה

אביו היה הרב פנחס ביכלר, תלמיד חכם, התמחה בתלמוד. בין השנים 18841894 ביכלר היה תלמיד בבית המדרש לרבנים בבודפשט. את הדוקטורט קיבל בשנת 1893 באוניברסיטת אטווש לוראנד, ואת הסמיכה לרבנות בשנת 1895. משנת 1897 עד 1944 היה הרב הראשי של העיר קסטהיי במערב הונגריה. הוא לימד באוניברסיטת בודפשט משנת 1914 את הנושא "ההיסטוריה של יהדות הונגריה". הוא היה מרצה לנושא וחבר בוועדת ההיגוי של "המכון הרבני הלאומי פרנץ יוזף". עבודתו על תולדות היהודים בבודפשט זכתה לעיטור ופרס כספי על ידי האגודה הספרותית היהודית-הונגרית. בשנת 1927 ובשנה שלאחר מכן בילה במחקר באנגליה, במלגה. בשנת 1944 העיר קסטהיי הציעה להציל אותו, אך הוא סירב ובמקום זאת בחר את גורל המשותף עם יהודים אחרים בקהילתו. הוא נכנס לגטו זאלאגרסג[1] ומשם גורש ונרצח באושוויץ-בירקנאו.[2]

מאמריו התפרסמו בכתב העת סקירה יהודית-הונגרית (Magyar-Zsidó Szemle), ב"שוויון" (Egyenlőség) שהיה שבועון פוליטי יהודי בשנים (1882–1938), ב"עבר ועתיד" (Múlt és Jövő) שהיה תחילה כתב עת ולאחר מכן הפך למו"ל, ב"הסכמה לאומית" (Országos Egyetértés), בכתב העת Öesterreichische Wochenschrift, בעלון החינוך היהודי שהיה עלון ארגון המורים היהודיים בהונגריה, ב-Ost und West, ב"המגיד" ועוד. הוא היה עמית באנציקלופדיה היהודית (Jewish Encyclopedia). תחומי המחקר שלו כללו את ההתיישבות של יהדות הונגריה ואת ההיסטוריה של משפחות יהודיות בולטות יותר.

הנצחה עריכה

בעיר קסטהיי הוקם חדר זיכרון על שמו בתחילת שנת 2000. חברה שמוקדשת לשימור המסורות ההיסטוריות של יהדות הונגריה נקראת על שמו (אגודת הידידות שאנדור ביכלר).

כתביו עריכה

  • ההתיישבות היהודית באירופה במאות 16–17 Zsidó letelepedések Európában a XVI-XVII. században, főtekintettel Magyarországra (doktori értekezés, Bp., 1893)
  • Sáj lumóre (Budapest 1895);
  • מוסד הרבנות הראשית בהונגריה במאות 17–18 Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és a XVIII. században. (IMIT Évkönyve, 1896)
  • יהודים באוניברסיטאות בהונגריה Zsidók a magyar egyetemen. (IMIT Évkönyve, 1897)
  • מהיהיסטוריה של היהודים במחוז נוגראד A nógrád vármegyei zsidók történelméből. (Magyar Zsidó Szemle, 1898)
  • הלבוש של היהודים ההונגרים A magyar zsidók viseletéről. (IMIT Évkönyve, 1898)
  • ההיסטוריה של היהודים בבודפשט מהזמנים העתיקים ביותר ועד 1867 A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp., 1901)
  • הפצת השפה ההונגרית בקרב היהודים A magyar nyelv terjeszkedése a zsidók között. (IMIT Évkönyve, 1905)
  • A zsidók története. Közép- és felsőleányiskolák számára. 2. rész. A Talmud korától napjainkig. (Bp., 1908)
  • תולדות היהודים מהתלמוד ועד ימינו A zsidók története Talmud korától napjainkig (tankönyv, Bp., 1908);
  • Eötvös József báró és a magyar zsidóság. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1913)
  • תולדות היהודים והספרות שלהם A zsidók története és irodalma. Iskolai használatra írta Goldberger Rafáel. Átd. B. S. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915)
  • szerk.: Goldberg, R.: A zsidó nép története és irodalma a tíz törzs számkivetésétől a mai napig. Sajtó alá rend., átd. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915).
  • A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig (Egyenlőség, 1917–19);
  • מוצאו של אימרה סרנצ'ש Szerencsés Imre származása (Bp., 1937)
  • A Goldzieherek családfájáról. (H. n., 1939)
  • Das Judenprivilegium Bélas IV. vom Jahre 1255. (Bp., 1941)
  • הכס הקדוש והיהודים ההונגרים במאה ה-16 A Szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. (H. és é. n.)

ראו גם עריכה

  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, [1996].
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
  • Dán Róbert: B. S. irodalmi munkássága. – Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967)
  • A halottak élén. Emlékfüzet B. S. főrabbi halálának 50. évfordulójára. Összeáll. László József. B. S. műveinek bibliográfiájával. (Keszthely, 1994)
  • Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. Szerk. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor. (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Bp., 1997)
  • Schweitzer Gábor: Rabbi a katedrán. B. S. magántanári habilitációja 1914-ben. (Történelmi Szemle, 2002)
  • Czoma László: B. S. (“Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek. 4. Bp., 2005)
  • Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához (Magyar-Zsidó Oklevéltár, X., Bp., 1967)

לקריאה נוספת עריכה

קישורים חיצוניים עריכה

הערות שוליים עריכה